Idén is eljött a nap, amikor az emberiség felélte a Föld éves erőforrásait. A szakértők ezt a dátumot „Túlfogyasztás napjának” (Earth Overshoot Day) nevezik –az év azon napját jelöli, amikor az emberiség felhasználta a Föld által egy év alatt előállított vagy megújított természeti erőforrásokat. Míg néhány évtizede ez a nap még októberre vagy novemberre esett, mára már rendszerint a nyár közepén bekövetkezik – 2025-ben július 24-ére esett. Ez azt jelenti, hogy az év hátralévő részében gyakorlatilag a jövőnket éljük fel: az ökoszisztémák természeti tőkéjét, a következő generációk esélyeit, élhető környezetét.
De mi vezetett idáig? És milyen szerepet játszik ebben a mindennapi életünk, különösen a fogyasztási szokásaink – például az öltözködés?
A túlfogyasztás fogalma arra utal, amikor az emberiség több természeti erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes természetes módon megújítani egy adott időszak alatt. Ez nemcsak az ivóvíz- vagy az élelmiszerkészletek túlhasználatára vonatkozik, hanem az erdők kivágására, a halállomány túlhalászására, a fosszilis energiaforrások felhasználására és a szén-dioxid kibocsátására is.
Az ökológiai lábnyom számítása alapján jelenleg több mint 1,7 Földre lenne szükség ahhoz, hogy fenntartható módon kielégítsük a jelenlegi fogyasztási szintünket. Ez azonban természetesen lehetetlen – csak egyetlen bolygónk van.
A modern gazdasági rendszer növekedésre van optimalizálva: a GDP növelése, a vásárlás ösztönzése, a termelés gyorsítása lett a norma. A reklámok, a közösségi média, az elérhető árak és a folyamatos akciók mind azt sugallják: „többet birtokolni egyenlő a boldogsággal”. Ennek eredményeként rengeteg olyan terméket vásárolunk meg, amelyre nincs is igazán szükségünk – vagy csak nagyon rövid ideig használjuk őket, mielőtt elavultnak vagy fölöslegesnek érezzük.
A túlfogyasztás egyik leglátványosabb példája a divatipar. A fast fashion, vagyis a gyors divat lényege, hogy rövid idő alatt, olcsón, nagy tömegben állítanak elő ruhadarabokat – gyakran gyenge minőségben, munkaerő-kizsákmányolás alkalmazásával, környezetszennyező módon. A kínai webáruházak pedig a napi 7000-8000 új termékkel már az ultra fast fashion kategóriába tartoznak.
Évente kb. 100 milliárd ruhadarab készül világszerte. Egy átlagos európai vásárló ma kétszer annyi ruhát vásárol, mint húsz évvel ezelőtt, miközben ezeket a ruhákat jóval kevesebbszer viseli. A problémát súlyosbítja, hogy a megvásárolt ruhák jelentős része sosem kerül újrahasznosításra. Az európai textilhulladék több mint 80%-a lerakókban vagy égetőművekben végzi.
Bár a túlfogyasztás egy rendszerszintű probléma, az egyéni döntéseink is számítanak. Különösen a divat területén van lehetőségünk tudatosabb választásokra: vásároljunk kevesebbet, de jobb minőségben, támogassuk a fenntartható márkákat, látogassunk el second hand üzletekbe, valamint javítsuk meg, amit lehet.
A túlfogyasztás elleni küzdelem csak akkor lehet hatékony, ha gazdasági, szabályozási és társadalmi szinten is változások történnek. Ide tartozik például:
Újra kell értelmeznünk, mit jelent a „szükséglet” és a „vágy”, és hogyan tudunk felelősségteljesebben élni úgy, hogy közben nem mondunk le teljesen a kényelemről vagy az önkifejezésről. A valódi luxus a jövőben talán nem az lesz, hogy havonta új ruhát vásárolunk, hanem hogy olyan életet élhetünk, amely tiszteletben tartja a természet határait, és nem kényszeríti térdre a bolygónkat.
Minden egyes vásárlás döntés. Minden döntés pedig hatással van arra, hogy a Túlfogyasztás napja mikorra esik jövőre – és hogy lesz-e esélye a következő generációknak egy egészséges, élhető Földön felnőni. Ha ma felelősen döntünk, holnap még lehet időnk változtatni.
Írta: Pölz Klaudia
A legfontosabb téma, amivel foglalkoznunk kell, hiszen nem csak a jövő generációja érzi meg a hatását a túlfogyasztásnak, hanem már a mi életünkben is vannak látható és tapasztalható következményei.
Ezért is született meg a faültetési programunk. Ez azt jelenti, hogy minden egyes rendelés 1 db fa elültetését teszi lehetővé, amit a MyForest Csapatának segítségével valósítunk meg.
Ölelés,
Nóri, a Szalagoslány
